Apple II
| Apple II | |
 | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Computer, Inc. |
| Gyártó | Apple Computer, Inc. |
| Forgalomban | 1977 ápr. (47 éve)[1]–1979 jún. (45 éve) |
| Processzor | MOS Technology 6502 |
| Memória | 4KB, 8KB, 12KB, 16KB, 20KB, 24KB, 32KB, 36KB, 48KB, 64KB |
| Operációs rendszer | Apple DOS 3.1 |
| Kapcsolódás | egy I/O @1500b/s[2] egy GAME I/O (16 pin) egy RCA egy audió kimenet |
| Bevitel | 52 gombos billentyűzet |
| Előd | Apple I |
| Utód | Apple II Plus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apple II témájú médiaállományokat. | |
Az Apple II asztali számítógépet az Apple cég gyártotta és forgalmazta 1977 áprilisa és 1979 júniusa között, 26 hónapon keresztül. Az Apple II az Apple nevet viselő számítógépek sorozatának egyik tagja.
Története
[szerkesztés]Az Apple II (vagy: Apple ][) 8 bites otthoni számítógép, az egyik első rendkívül sikeres, tömeggyártású mikroszámítógép, amelyet elsősorban Steve Wozniak.[3] A kapcsolóüzemű tápegységet Rod Hold fejlesztette ki. 1977-ben a West Coast Computer Faire rendezvényen mutatta be Jobs és Wozniak a számítógépet,[4][5][6][7][8][9][10][11][12][13] és ez volt az az Apple Computer második terméke.[14][15][16]
Technikai leírás
[szerkesztés]A bézs színű gép súlya 5,2 kg, magassága 113 mm, szélessége: 387 mm és mélysége 457 mm volt. A Apple II számítógépet egymagos 1 MHz-es MOS 6502 processzor vezérelte, 8-bites architektúrát szolgált ki. A géphez 52 gombos billentyűzet tartozott A gépet Apple DOS 3.1 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 48kB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 24 hely (slot) állt rendelkezésre. A gépnek nem volt ROM-ja. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. Külső megjelenítő csatlakoztatására szolgált egy RCA csatlakozó, a külső megjelenítőn 280x192 (6 színben), 40x18 (16 színben) grafikai vagy 40x24 karakteres felbontás volt elérhető. Az Apple II a következő csatlakozási lehetőségeket kínálta: egy I/O @1500b/s,[2] egy GAME I/O (16 pin), egy RCA, egy audió kimenet. A gép bővíthetőségét szolgálta egy 50-tűs Apple-csatlakozó.
A számítógép technikai adatai
[szerkesztés]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor típus @órajel architektúra magok száma |
Média | Billentyűzet | Operációs rendszer |
Memória alap[17] (max.)[18] hely[19] ROM |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kimenet, képpont és szöveg felbontás[20] |
Csatlakozók kazetta, játék, kijelző, soros, párhuzamos, hang... |
Bővíthetőség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Apple II 1977 ápr. 1979 jún. |
113 mm 387 mm 457 mm 5,2 kg bézs |
MOS 6502 @1 MHz, 8 bit 1 mag |
52 billenytűs | Apple DOS 3.1 | 0kB, (48kB) 24 slot |
1xRCA 280x192 @6 40x18 @16 40x24 kar. |
· 1x I/O @1500b/s[2] · 1x GAME I/O (16 pin) · 1x RCA · 1x audió kimenet |
· 1x 50-tűs Apple-csatlakozó |
Az Apple számítógépek az időben
[szerkesztés]| Az Apple számítógépek idővonalon |
|---|
 |
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[21] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1969-1977 (angol nyelven). Apple II History, 2010. július 10. (Hozzáférés: 2018. március 3.)
- ↑ a b c Kimenet kazettás adattároló egységhez.
- ↑ Fire Valley 218. oldal
- ↑ BYTE, 1985 szeptember, 10. évfolyam, 9. szám
- ↑ Info World, 1991 augusztus, 13. évfolyam, 32. szám
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ BYTE, 1995 szeptember, 20. évfolyam, 9. szám, 54. oldal
- ↑ The Personal 7. oldal
- ↑ Fire Valley 182. oldal
- ↑ Making Microsoft 47. oldal
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ Computer Buyer's Guide and Handbook, 1999 október, 18. évfolyam, 20. szám, 42. oldal
- ↑ Macworld, 2004 február, 21. évfolyam, 2. szám, 64. oldal
- ↑ BYTE, 1978 május, 3. évfolyam, 5. szám, 20. oldal
- ↑ Creative Computing, 1983 július, 9. évfolyam, 7. szám, 352. oldal
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkor a memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ A táblázat nem teljes, néhány estben a kevésbé releváns felbontások közlésétől eltekintettünk.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
Források
[szerkesztés]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
