Ugrás a tartalomhoz

A tizenhárom gyarmat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tizenhárom gyarmat
1607. május 14. – 1776. július 4.
A tizenhárom gyarmat zászlaja
A tizenhárom gyarmat zászlaja
Nemzeti himnusz: God Save the King
Általános adatok
FővárosaLondon
Terület692 000 km² (1770)
Népesség2 100 000 fő (1770)
Népsűrűség3 fő/km² (1770)
Beszélt nyelvekangol, német, francia, spanyol
PénznemFont
TörténelemRoanoke kolónia
1585

Virginia kolónia
1607

Új-Anglia
1620

Rhode Island királyi charta
1663

Új-Hollandia megszűnése
1667

Utrechti béke
1713

Georgia tartomány
1732

Francia–Indián háború
1754

Kontinentális Szövetség
1774

Amerikai függetlenségi nyilatkozat
1776

Párizsi békeszerződés
1783
Kormányzat
ÁllamformaMonarchia
KirályI. Jakab (első)
(1607–1625)
III. György (utolsó)
(1760–1776)
ElődállamUtódállam
Amerikai Egyesült Államok →
A Wikimédia Commons tartalmaz Tizenhárom gyarmat témájú médiaállományokat.

A Tizenhárom gyarmat a 17. és 18. században alapított brit gyarmatok csoportja volt Észak-Amerika Atlanti-óceán partján. Az amerikai felvilágosodás vezette ezeket a gyarmatokat az amerikai függetlenségi háborúhoz. 1776 júliusában Amerikai Egyesült Államok néven kikiáltották függetlenségüket, amit 1783-ra a párizsi békeszerződés alapján értek el.

A tizenhárom gyarmat csoportja a következőek voltak: Új-Angliai gyarmatok, amely magában foglalta New Hampshire-t, Massachusetts Bay-t, Rhode Island és Providence-i Ültetvények gyarmatát és Connecticutot; a középső gyarmatok, amelyek közé tartozott New York, New Jersey, Pennsylvania és Delaware; és a déli gyarmatok, amelyek magukban foglalták Marylandet, Virginiát, Észak-Karolinát, Dél-Karolinát és Georgiát.[1]

A tizenhárom gyarmat nagyon hasonló politikai, alkotmányos és jogrendszerrel rendelkezett, amelyet a protestáns angolul beszélők uraltak. Az első gyarmat Virginia volt, amit 1607-ben alapítottak. Az Új-Angliai gyarmatok, Maryland és Pennsylvania alapítását alapvetően alapítóik vallásgyakorlással kapcsolatos aggályai motiválták. A többi gyarmat üzleti és gazdasági terjeszkedés céljából jött létre. A középső gyarmatokat Hollandiától megszerzett Új-Hollandia gyarmatán hozták létre. Mind a 13 gyarmat része volt a Brit Birodalomnak, amelyet 1607 és 1707 között Angol-Amerika területnek neveztek, 1707 és 1776 között pedig Brit-Amerikának.[2]

A gyarmati népesség 1625-ről 1775-re kb. 2000-ről 2,4 millió főre nőtt, kiszorítva a területről az amerikai őslakosokat. Ebbe a népességszámba beletartoztak a törvényes rabszolgarendszer hatálya alá tartozó rabszolgák is. 1770-ben 3 gyarmaton Virginiában, Dél-Karolinában és Georgiában a lakosság több mint 50%-át a rabszolgák tették ki. A 18. században a brit kormány a merkantilizmus politikája szerint működtette gyarmatait, amelyben a központi kormányzat az anyaország gazdasági javára kezelte birtokait.

A 13 gyarmat magas fokú önkormányzati rendszerrel és aktív helyi választásokkal rendelkezett, és ellenálltak London azon követeléseinek, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak felettük. A Francia–Indián háború (1754–1763) növelte a feszültséget a korona és a 13 gyarmat között, mivel a Hétéves háború részeként Nagy-Britannia államadóssága megduplázódott a háború alatt. A korona bevételi forrásokat keresett, és megpróbált új adókat kivetni gyarmataira. Az 1750-es években a gyarmatok együttműködésbe kezdtek egymással ahelyett, hogy közvetlenül Nagy-Britanniával tárgyaltak volna. A gyarmati nyomdászok és újságok segítségével megosztották ezeket a gyarmatközi tevékenységeket és aggodalmakat, és a gyarmatosítók az „Angolok jogai” védelmére szólítottak fel, különösen a „képviselet nélkül nincs adózás” elvére. A gyarmatoknak a brit kormánnyal az adókkal és jogaikkal kapcsolatos konfliktusuk az amerikai forradalomhoz vezettek, amelyben a gyarmatok közösen megalakították a Kontinentális kongresszust. A gyarmatok az Amerikai függetlenségi háborút (1775–1783) a Francia Királyság, Hollandia és kis részben Spanyolország segítségével vívták meg.[3]

Brit gyarmatok

[szerkesztés]
Észak-Amerika tizenhárom gyarmata:
   Új-Angliai gyarmatok
   Középső gyarmatok
   Déli gyarmatok

1606-ban I. Jakab angol király oklevelet adott mind a Plymouth Társaságnak, mind a London Társaságnak állandó telepek létrehozása céljából Amerikában. A London Társaság 1607-ben megalapította Virginia kolóniát, ez volt az első véglegesen letelepedett angol kolónia a kontinensen. A Plymouth Company pedig megalapította a Popham kolóniát a Kennebec folyónál a mai Main állam területén, azonban ez rövid életű volt. A Plymouth Company számos gyarmatosítási projektet szponzorált, ezek közül a legnagyobb a Plymouth gyarmat létrehozása a mai Massachusetts területén, ahol a puritánok telepedtek le. A hollandok, a svédek és a franciák is sikeres amerikai gyarmatokat hoztak létre nagyjából az angolokkal egy időben, de idővel az angol korona alá kerültek a területeik. 1732-ben Georgia gyarmat létrehozásával teljessé vált a tizenhárom gyarmat, bár ezt a kifejezést csak az amerikai forradalomtól kezdve kezdték el használni. 1660-tól kezdődően egészen a függetlenedésükig a kolóniákat Londonban a „Déli Minisztérium” és a titkos tanács bizottsága, a Kereskedelmi és Ültetvényesek Tanácsa irányította.[4]

Új-Angliai gyarmatok

[szerkesztés]
  1. Massachusetts Bay tartomány, királyi gyarmatként 1691-ben alapították.
    • Popham kolónia, 1607-ben alapították és 1608-ban elhagyták.
    • Plymouth kolónia, 1620-ban alapították és 1691-ben a Massachusetts Bay kolónia egyesülésével létrejött a Massachusetts Bay tartomány.
    • Maine tartomány, 1622-ben alapították és 1658-ban Massachusetts Bay tartományhoz csatolták.
    • Massachusetts Bay kolónia, 1628-ban alapították és 1691-ben Plymouth kolónia egyesülésével létrejött a Massachusetts Bay tartomány.
  2. New Hampshire tartomány, 1629-ben alapították, 1641-ben a Massachusetts Bay kolóniához csatolták, majd 1679-ben királyi gyarmatként újra létre jött.
  3. Connecticut gyarmat, 1639-ban alapították, majd 1662-ben királyi gyarmat lett.
  4. Rhode Island és Providence-i Ültetvények gyarmata, királyi gyarmatként 1663-ban alapították 4 település egyesülésével.

Középső gyarmatok

[szerkesztés]
  1. Delaware gyarmat, tulajdonosi gyarmatként 1664-ben alapították.
  2. New York tartomány, tulajdonosi gyarmatként 1664-ben alapították, majd 1686-tól királyi gyarmat lett.
  3. New Jersey tartomány, tulajdonosi gyarmatként 1664-ben alapították, majd 1702-től királyi gyarmat lett.
    • Kelet-Jersey, 1674-ben alapították, 1702-ben egyesült Nyugat-Jersey-vel.
    • Nyugat-Jersey, 1674-ben alapították, 1702-ben egyesült Kelet-Jersey-vel.
  4. Pennsylvania tartomány, tulajdonosi gyarmatként 1681-ben alapították.

Déli gyarmatok

[szerkesztés]
  1. Virginia gyarmat, tulajdonosi gyarmatként 1607-ben alapították, majd 1624-tól királyi gyarmat lett.
  2. Maryland tartomány, tulajdonosi gyarmatként 1632-ben alapították.
  3. Észak-Karolina tartomány, Karolina tartomány részeként 1663-ban alapították, majd 1729-től királyi gyarmat lett.
    • Korábban, a part mentén, 1585-ben hozták létre a Roanoke-kolóniát, 1587-ben alapították újra, de 1590-ben eltűnt a lakossága.
  4. Dél-Karolina tartomány, Karolina tartomány részeként 1663-ban alapították, majd 1729-től királyi gyarmat lett.
  5. Georgia tartomány, tulajdonosi gyarmatként 1732-ben alapították, majd 1752-tól királyi gyarmat lett.

17. század

[szerkesztés]
1606-ban I. Jakab angol király által megbízott Plymouth Társaság és a London Társaság befolyás övezeteik, állandó kolóniák létrehozására. Az átfedő területet(sárga) mindkét társaság megkapta azzal a kikötéssel, hogy egymástól 160 km távolságra hozhatnak csak létre kolóniákat. A korai települések elhelyezkedése látható. J: Jamestown; Q: Quebec; Po: Popham; R: Port Royal; SA: St. Augustine.

Középső gyarmatok

[szerkesztés]

1609-től kezdődően holland kereskedők szőrmekereskedelmi állomásokat hoztak létre a Hudson folyón, a Delaware folyón és a Connecticut folyón, hogy megvédjék érdekeiket a szőrmekereskedelemben. A Holland Nyugat-indiai Társaság állandó településeket hozott létre a Hudson folyón, létrehozva Új-Hollandia gyarmatát. 1626-ban Peter Minuit megvásárolta Manhattan szigetét a lenape indiánoktól, és létrehozta Új-Amszterdam előőrsét. Viszonylag kevés holland telepedett le Új-Hollandiában, de a gyarmat uralta a regionális szőrmekereskedelmet. Az angol gyarmatokkal kiterjedt kereskedelmet folytattak, és sok új-angliai és virginiai terméket holland hajókon szállítottak Európába. A hollandok is bekapcsolódtak a feltörekvő atlanti rabszolga-kereskedelembe, és néhány rabszolgasorba vetett afrikai embert hoztak az észak-amerikai angol gyarmatokra, bár sokkal többet küldtek Barbadosra és Brazíliára. A Nyugat-indiai Társaság új Hollandia területét kívánta növelni, mivel kereskedelmileg sikeres volt, de a kolónia nem vonzotta az embereket ugyanúgy, mint az angol gyarmatok. A holland gyarmatra főleg angolok, németek, belgák és zsidók vándoroltak be.[5]

1638-ban Svédország létrehozta Új-Svédország gyarmatát a Delaware-völgyben. Új-Svédország kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a déli angol gyarmatokkal, és szállította a Virginiában megtermelt dohány nagy részét. A svéd gyarmatot 1655-ben hódították meg a hollandok, miközben Svédország részt vett a második északi háborúban.[6]

Az 1650-es évektől kezdve az angolok és a hollandok háborúk sorozatát vívták, az angolok pedig Új-Hollandia meghódítására törekedtek. Richard Nicolls 1664-ben elfoglalta a gyengén védett Új-Amszterdamot, beosztottjai pedig gyorsan elfoglalták Új-Hollandia többi részét. Az angolok Új-Amszterdam gyarmatát „New Yorkra” nevezték át. Ugyanebben az évben Nicolls lett New York első kormányzója. Az 1667-es bredai szerződés véget vetett a második angol-holland háborúnak, és megerősítette az angolok helyzetét a régió felett. 1672-ben a hollandok a harmadik angol-holland háborúban rövid időre visszaszerezték Új-Hollandia egyes részeit, de az 1674-es Westminsteri Szerződésben lemondtak a területről, ami véget vetett a holland gyarmati jelenlétnek Amerikában. Nagyszámú holland telepes maradt a kolónián, uralva a Manhattan és Albany közötti vidéki területeket, miközben az Új-Angliából érkezők, valamint Németországból bevándorlók kezdtek beköltözni. New York városa rohamosan fejlődni kezdett, nagyszámú bevándorlók telepedtek le, köztük fekete rabszolgák is. 1674-ben Kelet-Jersey és Nyugat-Jersey elszakadtak New York gyarmatától és saját kolóniát hoztak létre.[7]

Pennsylvaniát 1681-ben alapította William Penn kvéker saját gyarmataként, majd rá egy évre Philadelphiát is megalapította. Az új gyarmatra főleg kvékerek, skótok, írek és németek érkeztek. Philadelphia később a gyarmatok egyik legnagyobb városa lett központi elhelyezkedésével, kiváló kikötőjével és a 28 000 ezer lakosával.[8]

Déli gyarmatok

[szerkesztés]

Az első sikeres angol kolónia Jamestown volt, amelyet 1607. május 14-én hoztak létre a Chesapeake-öböl közelében. A kolónia alapítást a London Társaság, egy aranyat kereső részvénytársaság finanszírozta és koordinálta. Az első évek rendkívül nehezek voltak, nagyon magas volt a betegségek és az éhezés okozta halálozási arány, a helyi indiánokkal vívott harcok és csak minimális aranyat találtak. A kolónia azonban életben maradt és virágzásnak indult azáltal, hogy dohányt kezdtek el termeszteni.[9]

1632-ben I. Károly angol király Cecil Calvertnek Baltimore 2. bárójának adta át Maryland tartomány alapítólevelét, így a báró lett Maryland első tulajdonosa. Calvert apja katolikus tisztviselő volt, aki ösztönözte a katolikusok bevándorlását az angol gyarmatokra.[10]

Karolina tartomány volt a második próbálkozás az angolok letelepedésére Virginiától délre, az első Roanoke volt, ami kudarccal zárult. Ez egy magánvállalkozás volt, amelyet angol lordtulajdonosok egy csoportja finanszírozott, akik 1663-ban alapítólevelet kaptak II. Károlytól a Karolina tartomány megalapítására, abban a reményben, hogy egy új gyarmat délen jövedelmezővé válik, mint Virginia. A próbálkozás kudarcot vallott, mert szinte alig akart valaki arra a területre kivándorolni. 1670-ig csak 1-2 kolóniát sikerült alapítani, azok is rövid életűek voltak. Végül azonban a Lordok egyesítették maradék tőkéjüket, és finanszíroztak egy letelepedési missziót a Sir John Colleton által vezetett területre, ahol megalapították Charlestont.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.history.com/topics/colonial-america/thirteen-colonies
  2. ↑ https://books.google.com/books?id=BO_cDwAAQBAJ&pg=PA1 |editor-last=Tomich
  3. ↑ https://www.worldcat.org/oclc/682892448
  4. ↑ https://www.thecanadianencyclopedia.ca/en/article/colonial-office
  5. ↑ Richter (2011), p. 262.
  6. ↑ Richter (2011), p. 261.
  7. ↑ Pomfret, John E.. Colonial New Jersey: A History (1973. november 26.) 
  8. ↑ https://archive.org/details/philadelphia300y00weig
  9. ↑ https://books.google.com/books?id=GQGFjKy_5OsC
  10. ↑ https://archive.org/details/bub_gb_RBsNAAAAIAAJ/page/n30 16
  11. ↑ Weir, Robert M.. Colonial South Carolina: A History (1983. november 26.) 
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_tizenhárom_gyarmat&oldid=27395584”