Régészet
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Bevezetés
[szerkesztés]A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.[1]
A régészet módszerei és fő területei
[szerkesztés]
A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.
A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:
Ősrégészet (őskőkorszak, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül például a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete)
Emlékek a föld alatt
[szerkesztés]Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.
Régészet válfajai és társtudományai
[szerkesztés]Helyszín alapján:
Egyes fajtái:
- Bibliai régészet
- Enviromentális régészet (környezet)
- Indusztriális (ipari) régészet
- Kísérleti régészet
- Posztmedievális régészet (középkor utáni)
- Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) – tömegsírok exhumálása
- Városi régészet (urban archeology)
Az elméleti régészet válfajai:
- Analitikus régészet
- Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
- Feminista régészet
- Kognitív régészet
- Marxista régészet
- Posztprocesszualista régészet
- Processzuális régészet
- Szimbolista és strukturális régészet
- Új régészet
Segédtudományai:
- Antropológia
- Archeobotanika
- Archeogenetika
- Archeográfia
- Archeometallurgia
- Archeometria
- Archeozoológia
- Dendrokronológia
- Epigráfia
- Geoarcheológia
- Geofizika
- Hidroarcheológia
- Numizmatika
- Paleobotanika
- Paleontológia
- Petroarcheológia
- Restaurálás
- Stratigráfia
Fő régészeti korszakok
[szerkesztés]| Régészeti korszakok | |
|---|---|
|
| |
- Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
- Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
- Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
- Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
- Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
- Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
- Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
- Népvándorláskor – 5. század – 9. század
Régészeti kultúrák
[szerkesztés]A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon
[szerkesztés]Régészeti intézet
Múzeumok
Tanszékek
- Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
- Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
- Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
- Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
- Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
Magáncégek
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
- Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
- Leletek, feltárások
- Magyarországi régészek
- Régészet.lap.hu – linkgyűjtemény
- Légirégészet.com Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Régészeti ásatások légifotói
- Magyar régészet az ezredfordulón
- Magyar régészet – főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye Archiválva 2013. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Colin Renfrew–Paul Bahn: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat; szerk. Kalla Gábor, ford. Dezső Tamás, Vicze Magdolna, Benczik Vera; Osiris, Bp., 1999 (Osiris tankönyvek)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. [2016. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)